8Az ő szentélyében szólott az Isten: Örvendezek, hogy eloszthatom Sikhemet, és felmérhetem Sukkothnak völgyét.
(Zsolt 110,2;60,8-14)
9Enyém Gileád, enyém Manassé; Efraim az én fejemnek védelme, Júda az én törvényrendelőm.
(1Móz 49,8.10)
10Moáb az én mosdómedenczém, Edomra az én saruimat vetem, Filistea felett kaczagok.
(4Móz 24,17.18.2Sám;8,2)
11Kicsoda visz el engem a kerített városba? kicsoda vezérel engem Edomig?
(1Krón 18,13)
12Nem te vagy-é, oh Isten, a ki megvetettél minket, hogy ki ne menj, oh Isten, a mi seregeinkkel?
(Zsolt 18,30)
13Adj szabadulást nékünk az ellenségtől, mert hiábavaló az emberi segítség!
(Zsolt,108 5. 1 Sám. 31,1-6.)
14Istennel hatalmasan cselekszünk, és ő megtapodja ellenségeinket.
(2Sám 10,12.13;Zsolt 60,11.12)
110
1Dávidé; zsoltár.
Monda az Úr az én uramnak: Ülj az én jobbomon, a míg ellenségeidet zsámolyul vetem a te lábaid alá.
(Máté 22,44; Márk 12,36; Luk 20,42; Csel 2,34.35; Zsid 1,13)
2A te hatalmad pálczáját kinyújtja az Úr Sionból, mondván: Uralkodjál ellenségeid között!